A nap sokkal fájdalmasabban bukik a horizont alá, ha egy szikla peremén állsz.
Tegnap elmentem egy síró kisgyerek mellett.
Már nem szeretem a nyári záporokat.
Idegen újra a saját szekrényemből öltözni.
Felkapom a fejem, ha valahol libben egy vörös hajkorona.
Még felriadok hajnalban, hogy túl nagy a csend.
Ha kilépek a kapun, a semmibe nyújtom a kezem.
Megzavar, ha azon kapom magam, hogy egy ékszerbolt előtt nézem a gyűrűket.
A párnából még halványan szűrődik az illatod.
Nem hallom az autódudát, ha pirosban megyek át a zebrán.
Nem hallgatok Muccöt és Sziámit.
Ha rágyújtok, megkérdezem az ágytól, hogy kér-e.
Nem gyújtok sólámpát lefekvéskor.
A lakótársam hordozza utánam a tányért, amíg nem eszem meg.
Műszak után rossz irányba indulok el.
Vörös hajszálak vannak minden ruhámon.
Néha lefejelem a plafont, mikor felriadok.
Nem hallgatok Mushit elalvás előtt.
Túl sokat szívok, és túl sokat iszok.
Nincs kedvem leribancozni, az aktuális ribancot az ágyban.
Idegesít, hogy nem bámulnak idegesítően bámuló plüssök.
Többet beszélek egy macskához és egy bögréhez, mint emberhez.
Gyűlölöm, ha valakinek ki van húzva szeme.
Porig égettem egy rózsabokrot.
Fél ötkor felpattanok, hogy teát kell főznöm.
Minden nap megélezem a tőrt a párnám alatt.
Már senki sem szól, ha Michinek szólítom.
Nem sóhajtok fel, ha öngyilkosjelölt telefonál.
Minden nap átrendezem, vagy takarítom a szobát.
Morgena hallgat.
Kedden arra ébredek, hogy péntek van.
Senki nem kérdezi meg, mit csinálok meló után.
Nincs kedvem főzni.
Minden nap mondok egy mesét a párnámnak.
Háromszor olvasok el egy mondatot a könyvben.
Senki nem mer megszólítani az utcán.
Véletlenszerű késztetéseim vannak a sikoltozásra.
Senki nem próbál vigasztalni.
Éjszakánként tisztán érzem, hogy kihagy egy ütemet a szívem.
Nem ijednek meg, ha kifejezéstelen arccal bolyongok a kertben.
Homálytestvér feléledt.
Hallom a gondolataid.
- Lestat naplója -
Megjegyzések
Megjegyzés küldése