Rég láttalak, kicsilány. Felnőttél. Megváltoztál. Mégis... Még mindig gyönyörűnek látlak... Gyengének. Kiszolgáltatottnak. Kívánatosnak... Igen, kívánlak. Kívánlak, mióta csak ismerlek. Akkor, az első éjszakánkon is tetszettél. Ahogy esetlen kisgyerekként próbáltál közeledni. Ahogy húztam előtted a madzagot, és odacsaptam, mikor túl közel jöttél. Játszottam. Játszottunk. Hagytam, hogy megismerj, hogy lásd, ki és mi vagyok. Akartál? Igen, tudom. Gyerek voltál, és kíváncsi. Túl mélyre néztél. "Ha sokáig nézel a mélybe, a mélység visszanéz beléd." Meddig húzott a mély, mondd? Rabul ejtettelek? Öreg hiba, kicsilány, öreg hiba. Esélyed sem volt, csak játszottunk. Én legalábis, csak szórakoztam, na és te? Meddig álmodtad, hogy egyszer beleugrasz a szakadékba?
Megváltoztál. Megváltoztam. Tele vagyok dühvel és fájdalommal, amit rajtad fogok kiélni. Te leszel az én kis édes bosszúm. Nem, nem tudja meg senki. Ide csallak, kihasznállak, és használni foglak. Használni, beleadva minden keserűségem és haragom. Gyere csak. Most is azt hiszed, hogy csak játék, igaz? Ó, igen. Játék. Jót fogunk szórakozni. Ezt akartad. Ezt akarod. Mondd, akarod még? Leszel a játékszerem? Leszel a titkom? Mondd! Mondd, hogy akarod, és megkapod. Mondd, hogy akarsz, és megkapsz! Nem mondod? Úgy is jó, majd elveszem magamnak. Szét foglak szaggatni. Kínozni foglak. Játszok a testeddel. És te? Élvezni fogod. Úgysem tehetsz mást. Úgyis erre vágysz.
Eljöttél hát. El akartál jönni. Át akarod adni magad? Mondd! Akarod még? Persze, hiszen csak játék. Játék? Súgok neked egy régi bölcsességet: Ha velem játszol, játszol keményen, vagy ne játssz egyáltalán. Gyere közelebb. Még. Nézz a szemembe! Mit látsz? Tüzet és vágyat? Én is a tiédben. Nézd csak. Mélyebbre. Mélyebbre! Félsz már? Majd fogsz. Majd fogsz. Ezt az éjszakát sosem fogjuk elfelejteni.
Michi, köszönöm, hogy az állandó, alaptalan féltékenykedéssel és hisztiddel belekergettél Neko ölébe. Őszintén hálás vagyok. Isteni volt. Kurvára megérte.
A Káosz huszonharmadik Dogmája, a Bosszú és a Gyűlölet nem cél, hanem létszükséglet.
- Lestat naplója -
Megváltoztál. Megváltoztam. Tele vagyok dühvel és fájdalommal, amit rajtad fogok kiélni. Te leszel az én kis édes bosszúm. Nem, nem tudja meg senki. Ide csallak, kihasznállak, és használni foglak. Használni, beleadva minden keserűségem és haragom. Gyere csak. Most is azt hiszed, hogy csak játék, igaz? Ó, igen. Játék. Jót fogunk szórakozni. Ezt akartad. Ezt akarod. Mondd, akarod még? Leszel a játékszerem? Leszel a titkom? Mondd! Mondd, hogy akarod, és megkapod. Mondd, hogy akarsz, és megkapsz! Nem mondod? Úgy is jó, majd elveszem magamnak. Szét foglak szaggatni. Kínozni foglak. Játszok a testeddel. És te? Élvezni fogod. Úgysem tehetsz mást. Úgyis erre vágysz.
Eljöttél hát. El akartál jönni. Át akarod adni magad? Mondd! Akarod még? Persze, hiszen csak játék. Játék? Súgok neked egy régi bölcsességet: Ha velem játszol, játszol keményen, vagy ne játssz egyáltalán. Gyere közelebb. Még. Nézz a szemembe! Mit látsz? Tüzet és vágyat? Én is a tiédben. Nézd csak. Mélyebbre. Mélyebbre! Félsz már? Majd fogsz. Majd fogsz. Ezt az éjszakát sosem fogjuk elfelejteni.
Michi, köszönöm, hogy az állandó, alaptalan féltékenykedéssel és hisztiddel belekergettél Neko ölébe. Őszintén hálás vagyok. Isteni volt. Kurvára megérte.
A Káosz huszonharmadik Dogmája, a Bosszú és a Gyűlölet nem cél, hanem létszükséglet.
- Lestat naplója -
Megjegyzések
Megjegyzés küldése