Bepillantások

„Bepillantások, ablakokon, ajtókon, bepillantás egy busz ablakába, egy kocsi üléséből egy másik kocsi ülésébe… hétköznapi életünk részei, de mégis, valami más is ott van… A Bepillantás mások életébe…”

-         - Reggel rádió. (jaj de jó hogy a kocsiban szól a rádió és hallgathatom azt két-három embert akiket azért fizetnek hogy reggel 6-kor pofázzanak a mikrofonba) részleteket mesélnek az előző napjukról hogy teljen az idő, hogy meghallgassuk őket, hogy megosszák velünk életük apróbb pár perces mozzanatait. De muszáj nekem ezt végignéznem ahogy kikel az ágyából reggel hatkor szombaton mert valaki nekiáll az ablaka alatt motoros fűrésszel fát vágni? Ezzel még nem is lenne baj, de miért kell egyből tudnom, hogy egy lány mellől kelt ki mikor hajnali 3 kor még hencseregtek???

-          -Munka, ablakok. (Igen be- be pislantok a konyhájába mikor az ablaka alatt festegetek, vagy keverem az anyagot az alpinistáknak, hogy mi zajlik odabent, az igazából nem érdekel, de mégis oda, odanézek.) Miért kell végighallgatnom ahogy a két tizenéves kölyök összeverekszik majd az apjuk veri meg őket?

-          -Autó, utazás haza. (Nálunk a jó társaságban repül az idő, és mikor kinézek és egy másik autóban 5 ből 4 en a telefonjukat molesztrálják) Nem értem, ennyire nem tudnak miről beszélgetni manapság?

-        -  Szomszédok. (Bármikor jövünk, megyünk élettársammal, sose tudnánk megmondani, ki az a szomszédjaink közül, aki most ébredt, és ki az aki még le sem feküdt aludni.) Hozzátenném nem is feltétlenül érdekel.

-        -  Ablakok hajnalban és este. (Bérházban nőttem fel, Panelpatkányként. Sosem éreztem ingerenciát arra, hogy kukkoljak úgy, mint azt néhanapján apám tette, az erkélyről távcsővel, be-benézni mások ablakán, hogy meztelen nőket leshessen. Szánalmasnak tarom. Mégis, van egy apró perverzióm, én szeretek az ablakban szexelni, kicsit a szoba magányában, kicsit a külvilágnak megmutatva, mennyire szép az élet. Mostanában azon kaptam magam, hogy nézem fürkészem az ablakokat. Nem kukkolok, nem nézek sokáig nem keresek egyetlen meztelen nőt sem, csupán kíváncsiság. Van most bárki bármelyik ablakban akinek éppen jó?) Lehet beteges, de nem izgatna fel, csupán mosolyognék egyet és kívánnék nekik szép folytatást.

-          Egy barát élete. (Sokat beszélgetünk, el elmeséli ügyes bajos dolgait, megvitatjuk, megbeszéljük, tanácsokkal látjuk el egymást vagy okosan csendben maradunk) Ha már úgy is egymás életébe adunk legális bepillantást, miért kell nekem ez a lezárhatatlan néha hasznos képesség, hogy a dolgok mögé lássak, és miért kell nekem egy barát életében meglátni azokat a dolgokat, amiket nem akar elmondani. No és persze senki nem is tudhatja, hogy tudom.

-          Család. (Kedves jó szándékú emberek, segítenek, segítünk, viták, megbeszélések összetartás széthúzás.) Amit nem akarok tudni minek mondják el?  Ha nem szólhatok bele, hogy hogyan neveljék a saját gyereküket, akkor miért kérnek tanácsot?

Mindeni gondolja át, kinek mikor mijébe pillant be, és mennyi is ér az a pár pillanat, amit akarva akaratlanul átél ez által. Én mindentől függetlenül örülök, hogy ha valaki bepillantana hozzánk- hozzám, az a mindennapi bajok mellett boldogságot találna, és néha sajnálom azokat, akik nem tudnak örülni más boldogságának.