Nem hiszek a lelketlen szörnyetegekben. Hiszek a szörnyetegekben, láttam épp eleget. Hiszem, hogy minden szörnyetegnek van lelke. Végső soron, hiszem azt, hogy minden szörny azért annyira rettenetes, mert van lelke. Láttam magányos szörnyet, vidámat, gonoszat és közönyöst. Mind rettenetes volt. A szörnyetegekben nem az a rémisztő, hogy nem éreznek semmit, hanem az, ahogy éreznek. Nem emberi érzelmek, hiszen ők sem emberek. Torz tükörképük, eltúlozva, felnagyítva, mélyebben és őszintébben átérezve. Ha elég ideig gondolkodnék ezen, talán azt is elhinném, hogy a szörnyetegek azokból az emberekből születtek, akik elkezdtek érezni.
Gyerekkorunk legnagyobb hősei. A rettenthetetlen lovagok, a félelmet nem ismerő hősök, akik elűzik a lelketlen, mindenkit nyomorban tartó szörnyeket és békét hoznak. A valóságban ez sosem így működik. Az igazi hatalom mindig azoknak a kezébe csúszik, akiket a leginkább megviselt az elnyomás. Az igazi elnyomók mindig az elnyomottakból kerülnek ki. Csak az képes igazán élvezni a hatalmat, aki felett elég ideig gyakorolták. Nem elég elfutni a valóság elől, és sosem elég kivonni magunkat az igazság alól. A hatalom ott kezdődik, amikor megteremted a saját igazságodat, és a valóság fölé emelkedsz.
Csak az képes igazán ijeszteni és fenyegetni, aki ismeri magát a félelmet. Miért akarnál félelmet kelteni másban, hanem tudod, milyen hatalom ha félnek tőled? Akkor viszont honnan tudod, hogy mit jelent félni valakitől, ha nem félsz semmitől? Félni igazán csak attól lehet, amitől már azt hitted, hogy nem félsz.
Én nem félek semmitől, mert rettegek a Semmitől.
- Lestat naplója -
Gyerekkorunk legnagyobb hősei. A rettenthetetlen lovagok, a félelmet nem ismerő hősök, akik elűzik a lelketlen, mindenkit nyomorban tartó szörnyeket és békét hoznak. A valóságban ez sosem így működik. Az igazi hatalom mindig azoknak a kezébe csúszik, akiket a leginkább megviselt az elnyomás. Az igazi elnyomók mindig az elnyomottakból kerülnek ki. Csak az képes igazán élvezni a hatalmat, aki felett elég ideig gyakorolták. Nem elég elfutni a valóság elől, és sosem elég kivonni magunkat az igazság alól. A hatalom ott kezdődik, amikor megteremted a saját igazságodat, és a valóság fölé emelkedsz.
Csak az képes igazán ijeszteni és fenyegetni, aki ismeri magát a félelmet. Miért akarnál félelmet kelteni másban, hanem tudod, milyen hatalom ha félnek tőled? Akkor viszont honnan tudod, hogy mit jelent félni valakitől, ha nem félsz semmitől? Félni igazán csak attól lehet, amitől már azt hitted, hogy nem félsz.
Én nem félek semmitől, mert rettegek a Semmitől.
- Lestat naplója -
Megjegyzések
Megjegyzés küldése