A történet előzményeiről annyit, hogy már régen is volt néhány nem kicsit furcsa dolga, de nem foglalkoztam vele, ezekkel együtt fogadtam el. De az utóbbi pár évben... hát... hogy is mondjam csak? Megváltozott, már rég nem az volt, akinek megismertem... Ez lett belőle, csak nem akartam tudomásul venni vagy elfogadni.
Látom, a hozzászólások azóta törölve lettek. Még jó, hogy lementettem őket.
Némi magyarázatként szolgáljon, hogy nem a Wikipedia-n található szómagyarázat volt az utolsó csepp a poharamban, hanem a poszt utolsó bekezdése.
2013. július 24. 10:04
Xiryah
Ez már nem a sötét középkor, hogy a pogány szó sértésnek számítson, és a kereszténységet bárkire is ráerőltessék. Ez már a XXI. század és senki nem erőltet rád semmilyen vallást.
Arról nem is beszélve, hogy pontosan úgy viselkedsz, mint a régi keresztények: a magadén kívül nem ismersz el más vallást. Teljesen mindegy, hogy wicca, samanista, kelta vagy bármilyen más vallást követ, neked az is csak egy fiatal vallás, amit valahonnan átvettek, mert az egyetlen és igaz út az Asatrú.
Minden honlapodon, klubodban, csoportodban, stb. azt láttam/hallottam tőled, hogy milyen fontos az egymás és más vallások iránti tolerancia. Ezzel kapcsolatban liberálisan gondolkodsz: mindenki legyen toleráns. Veled.
Örök vesszőparipád a kereszténység... ha szóba kerül, már meg sem hallod, mit akart mondani a másik, csak a melledet verve, nagy hangon szidod, újra és újra ismételve az untig hallgatott frázisokat.
Nem attól leszel egy vallás követője, hogy leszólod a többit, és a melledet döngetve hangoztatod, hogy milyen jó az, amiben hiszel. A hit a lelkedben van, ehhez nem kell oltár, nem kellenek más emberek. Ez a te utad. Mások más úton járnak. Tanuld meg elfogadni, és jobb emberré válsz.
Bár úgy érzem, most is feleslegesen koptattam a számat, hisz mióta ismerlek, nem tudtalak erre megtanítani. Kétlem, hogy ez pont most változna...
Erre kaptam a következő választ:
2013. július 25. 7:36
N. R.
Köszönöm, hogy így gondolod. Ennyi év után ezt nem vártam tőled. Bár már megszoktam, hogy mindenki csak átgázol rajtam és félre ismer. Ha pontosan erről szól a honlapom is, akkor nem gondolod, hogy azt én írtam? S ki beszél itt más vallásokról????Minden ősi vallás, amiket felsoroltál tisztelem. Nem értem ezt a kiakadásod, vagy hogy honnan jött. Egyedül a katolikus keresztény egyházat ítélem el. S te lehet nem ezen a Földön élsz, ugyanis most is azt csinálják, más módszerekkel. Te tudod, sem csoportom sincs, sem klubom, sem másom, csak egy honlapom. Toleráns? Velem? Én elvárom másoktól, de én is toleráns vagyok minden valláshoz.
De azt hiszem, itt be is fejeztem a beszélgetést. Egyáltalán nem ilyen vagyok, szóval köszönöm a hálás kommentet. Szia.
Kb. 7 évvel ezelőtt megismertem egy kedves, érdeklődő, nyitott embert. Mi okozott nála ekkora törést?
Úgy döntöttem, nem bonyolódom felesleges vitába, így nem reagáltam a dologra.
Másnap üzenetet találtam a facebook profilomon, ami arról szólt, hogy pont tőlem nem várta volna ezt, és hogyha ez a barátság, akkor ő köszöni, nem kér belőle.
Na, most erre mit mondjon az ember? Vettem egy mély levegőt, de lehiggadnom nem sikerült, és hirtelen lendülettel megírtam a következő levelet (amit vele ellentétben én nem nyilvánosan küldtem el, hanem privát üzenetben).
2013.07.26.
Xiryah
Üdv!
Egyben válaszolok mindenre, jó?
Nagyon nem szívesen. Tudod, ha csak egy kicsit is ismernél annyira, mint mondtad, akkor nem megsértődsz, hanem elfogadod, hogy nekem más a véleményem, és ezt nem mindig virágnyelven mondom el.
Megszoktad, hogy mindeni átgázol rajtad és félreismer? Áruld el nekem, kérlek, mégis mivel gázoltam át rajtad? Azzal, hogy ezegyszer nem szép szavakba burkolva mondtam el a véleményémet? Ha ez átgázolás, akkor én kérek elnézést.
Gondolkodtál már azon, miért ismernek félre az emberek? Ahelyett, hogy az önsajnálat pocsolyájában dagnyáznál, tegyél ellene. Ne várd el, hogy olyannak lássanak, amilyen vagy, ha egy teljesen más arcodat látják.
Honna jött a kiakadásom? Pusztán elegem lett abból, hogy bármi, amit veled kapcsolatban látok, nem szól másról csak az ősi vikingekről és a vallásodról. Az utóbbi időben másról már nem nagyon lehetett beszélni veled. Tudod, mi a baj ezzel? Hogy idegesítő.
Igen, elítéled. Na és? Én sem szeretem őket, mégsem mocskolódom nyilvánosan. Nem süllyedek le arra a szintre, hogy gyalázkodjak, csak azért, mert valami nem tetszik.
A barátságunkról csak annyit, hogyha egy ilyen nézeteltérés után úgy döntesz, többé nem vagyunk barátok, és nem ismerjük egymást, az azt jelenti, hogy soha nem is voltunk azok. Ha pedig így van, akkor nem azt sajnálom, hogy megismertelek, hanem az időt, amit rád áldoztam.
Minden jót!
Igen, bántani akartam. Azt akartam, hogyha már egyszer megsértődött és duzzog és én vagyok a szemét, akkor legyen rá oka is. Végülis sikerült - és rohadtul jól esett. Részemről ennyi lett volna a dolog, de...
2013.07.26.
N. R.
A baratsagunkrol annyit,hogy egyaltalan nem ismersz. S latom zavar,h viking vagyok. Nem tudom te ki vagy,de nem az akit megismertem es szeretek.....
Na itt azért álljunk meg egy percre. Talán a válaszban is leírtam neki, hogy nekem rohadtul nincs semmi bajom azzal, hogy ő vikingnek hiszi magát. Azzal volt bajom, hogy nem hallottam tőle mást, csak azt, hogy Asatrú így, Asatrú úgy, vallás, hagyományőrzés, vallás, múlt... Most komolyan csodálkoztok azon, hogy az agyamra ment vele?
Ezek után gyerekes módon leereszkedtem a szintjére, és hogy csakazértis az enyém legyen az utolsó szó, válaszoltam neki.
2013.07.26.
Xiryah
Legalább ebben egyetértünk. S mivel most már nyugodtan kijelenthetjük, hogy nem ismerjük egymást, máris nincs semmi baj.
Tévedsz, egyáltalán nem zavar, hogy vikingnek hiszed magad. Az zavart, hogy másról nem tudtál beszélni. Vagy a vallásodról, vagy a múltról.
Mikor is beszéltél velem legutóbb mélyebb témákról? Ja, igen, kb. 2 éve, amikor épp Újhelyről költöztem vissza Budapestre. Veled ellentétben az én életemnek volt olyan időszaka, amikor nem csak azt nem tudtam, hogy tudok-e enni másnap, de még azt sem, hogy lesz-e hol laknom, és hasonlók. Ezek után talán nem kéne csodálkozni azon, hogy nem egy bájos, mindenkivel jópofizó ember vagyok. Ha kerestél volna, ismernéd ezeket a dolgokat, de téged is lekötött a saját életed, ugyanúgy ahogy engem az enyém. Nincs hova ragozni.
A magam részéről végleg befejeztem a témát, nem szándékoztam tovább foglalkozni vele. Persze ez nem olyan egyszerű, mint amilyennek gondoltam. Csodálkoztam, hogy nem látok tőle semmiféle agymenést, így rákerestem. Hát, azt sikerült megállapítani, hogy nem vagyunk már ismerősök.
Nos, azóta bőven volt időm végiggondolni a kérdést. Ennek során a következőket sikerült megállapítanom:
1. Ilyen beszűkült látókörű idiótával én még életemben nem találkoztam.
2. Ez az ember szeret a mártír szerepben tetszelegni. Tipikus példája a "már megszoktam, hogy mindenki csak átgázol rajtam és félre ismer", meg persze az "engem senki sem ért meg".
3. Azt hiszem, akadnak szövegértési gondjai is. Vagy én fogalmaztam félreérthetően?
4. Ő komolyan azt hiszi, hogy körülötte forog az egész világ, és mindenki csak őt akarja bántani.
5. Klinikai eset. Tulajdonképpen könnyebb nélküle.
Egy ismerősöm megkérdezte, mi lesz most a barátságunkkal. Ez volt a válaszom:
Semmi. Előtte is megvoltam nélküle, ezek után sem fog hiányozni. Volt időm végiggondolni, és átrágni a dolgokat, és megbeszélni néhány igazi baráttal. Utólag már látom, hogy nem azért volt szüksége rám, mert tényleg a barátjának tartott, hanem azért, mert én voltam az elérhetetlen álomkép. Csak addig kellettem, amíg a felszínen tartottam, és megvédtem másoktól. Elég egyoldalú barátság volt, és nem én voltam az, aki nem tett semmit.
Azt viszont el kell ismernem, hogy az én hibám is volt, hisz belementem a játékba.
Na, most lehet megkövezni, leszólni, nem érdekel.
Látom, a hozzászólások azóta törölve lettek. Még jó, hogy lementettem őket.
Némi magyarázatként szolgáljon, hogy nem a Wikipedia-n található szómagyarázat volt az utolsó csepp a poharamban, hanem a poszt utolsó bekezdése.
2013. július 24. 10:04
Xiryah
Ez már nem a sötét középkor, hogy a pogány szó sértésnek számítson, és a kereszténységet bárkire is ráerőltessék. Ez már a XXI. század és senki nem erőltet rád semmilyen vallást.
Arról nem is beszélve, hogy pontosan úgy viselkedsz, mint a régi keresztények: a magadén kívül nem ismersz el más vallást. Teljesen mindegy, hogy wicca, samanista, kelta vagy bármilyen más vallást követ, neked az is csak egy fiatal vallás, amit valahonnan átvettek, mert az egyetlen és igaz út az Asatrú.
Minden honlapodon, klubodban, csoportodban, stb. azt láttam/hallottam tőled, hogy milyen fontos az egymás és más vallások iránti tolerancia. Ezzel kapcsolatban liberálisan gondolkodsz: mindenki legyen toleráns. Veled.
Örök vesszőparipád a kereszténység... ha szóba kerül, már meg sem hallod, mit akart mondani a másik, csak a melledet verve, nagy hangon szidod, újra és újra ismételve az untig hallgatott frázisokat.
Nem attól leszel egy vallás követője, hogy leszólod a többit, és a melledet döngetve hangoztatod, hogy milyen jó az, amiben hiszel. A hit a lelkedben van, ehhez nem kell oltár, nem kellenek más emberek. Ez a te utad. Mások más úton járnak. Tanuld meg elfogadni, és jobb emberré válsz.
Bár úgy érzem, most is feleslegesen koptattam a számat, hisz mióta ismerlek, nem tudtalak erre megtanítani. Kétlem, hogy ez pont most változna...
Erre kaptam a következő választ:
2013. július 25. 7:36
N. R.
Köszönöm, hogy így gondolod. Ennyi év után ezt nem vártam tőled. Bár már megszoktam, hogy mindenki csak átgázol rajtam és félre ismer. Ha pontosan erről szól a honlapom is, akkor nem gondolod, hogy azt én írtam? S ki beszél itt más vallásokról????Minden ősi vallás, amiket felsoroltál tisztelem. Nem értem ezt a kiakadásod, vagy hogy honnan jött. Egyedül a katolikus keresztény egyházat ítélem el. S te lehet nem ezen a Földön élsz, ugyanis most is azt csinálják, más módszerekkel. Te tudod, sem csoportom sincs, sem klubom, sem másom, csak egy honlapom. Toleráns? Velem? Én elvárom másoktól, de én is toleráns vagyok minden valláshoz.
De azt hiszem, itt be is fejeztem a beszélgetést. Egyáltalán nem ilyen vagyok, szóval köszönöm a hálás kommentet. Szia.
Kb. 7 évvel ezelőtt megismertem egy kedves, érdeklődő, nyitott embert. Mi okozott nála ekkora törést?
Úgy döntöttem, nem bonyolódom felesleges vitába, így nem reagáltam a dologra.
Másnap üzenetet találtam a facebook profilomon, ami arról szólt, hogy pont tőlem nem várta volna ezt, és hogyha ez a barátság, akkor ő köszöni, nem kér belőle.
Na, most erre mit mondjon az ember? Vettem egy mély levegőt, de lehiggadnom nem sikerült, és hirtelen lendülettel megírtam a következő levelet (amit vele ellentétben én nem nyilvánosan küldtem el, hanem privát üzenetben).
2013.07.26.
Xiryah
Üdv!
Egyben válaszolok mindenre, jó?
Nagyon nem szívesen. Tudod, ha csak egy kicsit is ismernél annyira, mint mondtad, akkor nem megsértődsz, hanem elfogadod, hogy nekem más a véleményem, és ezt nem mindig virágnyelven mondom el.
Megszoktad, hogy mindeni átgázol rajtad és félreismer? Áruld el nekem, kérlek, mégis mivel gázoltam át rajtad? Azzal, hogy ezegyszer nem szép szavakba burkolva mondtam el a véleményémet? Ha ez átgázolás, akkor én kérek elnézést.
Gondolkodtál már azon, miért ismernek félre az emberek? Ahelyett, hogy az önsajnálat pocsolyájában dagnyáznál, tegyél ellene. Ne várd el, hogy olyannak lássanak, amilyen vagy, ha egy teljesen más arcodat látják.
Honna jött a kiakadásom? Pusztán elegem lett abból, hogy bármi, amit veled kapcsolatban látok, nem szól másról csak az ősi vikingekről és a vallásodról. Az utóbbi időben másról már nem nagyon lehetett beszélni veled. Tudod, mi a baj ezzel? Hogy idegesítő.
Igen, elítéled. Na és? Én sem szeretem őket, mégsem mocskolódom nyilvánosan. Nem süllyedek le arra a szintre, hogy gyalázkodjak, csak azért, mert valami nem tetszik.
A barátságunkról csak annyit, hogyha egy ilyen nézeteltérés után úgy döntesz, többé nem vagyunk barátok, és nem ismerjük egymást, az azt jelenti, hogy soha nem is voltunk azok. Ha pedig így van, akkor nem azt sajnálom, hogy megismertelek, hanem az időt, amit rád áldoztam.
Minden jót!
Igen, bántani akartam. Azt akartam, hogyha már egyszer megsértődött és duzzog és én vagyok a szemét, akkor legyen rá oka is. Végülis sikerült - és rohadtul jól esett. Részemről ennyi lett volna a dolog, de...
2013.07.26.
N. R.
A baratsagunkrol annyit,hogy egyaltalan nem ismersz. S latom zavar,h viking vagyok. Nem tudom te ki vagy,de nem az akit megismertem es szeretek.....
Na itt azért álljunk meg egy percre. Talán a válaszban is leírtam neki, hogy nekem rohadtul nincs semmi bajom azzal, hogy ő vikingnek hiszi magát. Azzal volt bajom, hogy nem hallottam tőle mást, csak azt, hogy Asatrú így, Asatrú úgy, vallás, hagyományőrzés, vallás, múlt... Most komolyan csodálkoztok azon, hogy az agyamra ment vele?
Ezek után gyerekes módon leereszkedtem a szintjére, és hogy csakazértis az enyém legyen az utolsó szó, válaszoltam neki.
2013.07.26.
Xiryah
Legalább ebben egyetértünk. S mivel most már nyugodtan kijelenthetjük, hogy nem ismerjük egymást, máris nincs semmi baj.
Tévedsz, egyáltalán nem zavar, hogy vikingnek hiszed magad. Az zavart, hogy másról nem tudtál beszélni. Vagy a vallásodról, vagy a múltról.
Mikor is beszéltél velem legutóbb mélyebb témákról? Ja, igen, kb. 2 éve, amikor épp Újhelyről költöztem vissza Budapestre. Veled ellentétben az én életemnek volt olyan időszaka, amikor nem csak azt nem tudtam, hogy tudok-e enni másnap, de még azt sem, hogy lesz-e hol laknom, és hasonlók. Ezek után talán nem kéne csodálkozni azon, hogy nem egy bájos, mindenkivel jópofizó ember vagyok. Ha kerestél volna, ismernéd ezeket a dolgokat, de téged is lekötött a saját életed, ugyanúgy ahogy engem az enyém. Nincs hova ragozni.
A magam részéről végleg befejeztem a témát, nem szándékoztam tovább foglalkozni vele. Persze ez nem olyan egyszerű, mint amilyennek gondoltam. Csodálkoztam, hogy nem látok tőle semmiféle agymenést, így rákerestem. Hát, azt sikerült megállapítani, hogy nem vagyunk már ismerősök.
Nos, azóta bőven volt időm végiggondolni a kérdést. Ennek során a következőket sikerült megállapítanom:
1. Ilyen beszűkült látókörű idiótával én még életemben nem találkoztam.
2. Ez az ember szeret a mártír szerepben tetszelegni. Tipikus példája a "már megszoktam, hogy mindenki csak átgázol rajtam és félre ismer", meg persze az "engem senki sem ért meg".
3. Azt hiszem, akadnak szövegértési gondjai is. Vagy én fogalmaztam félreérthetően?
4. Ő komolyan azt hiszi, hogy körülötte forog az egész világ, és mindenki csak őt akarja bántani.
5. Klinikai eset. Tulajdonképpen könnyebb nélküle.
Egy ismerősöm megkérdezte, mi lesz most a barátságunkkal. Ez volt a válaszom:
Semmi. Előtte is megvoltam nélküle, ezek után sem fog hiányozni. Volt időm végiggondolni, és átrágni a dolgokat, és megbeszélni néhány igazi baráttal. Utólag már látom, hogy nem azért volt szüksége rám, mert tényleg a barátjának tartott, hanem azért, mert én voltam az elérhetetlen álomkép. Csak addig kellettem, amíg a felszínen tartottam, és megvédtem másoktól. Elég egyoldalú barátság volt, és nem én voltam az, aki nem tett semmit.
Azt viszont el kell ismernem, hogy az én hibám is volt, hisz belementem a játékba.
Na, most lehet megkövezni, leszólni, nem érdekel.
Éééééés hidd el, hogy lehet fokozni! :D Ismerek olyan embert, aki (mondjuk ő legalább nem titkoltan üzleti érdekből) annyira mélyen ősmagyarnak tartja magát, hogy gyerekeit (akiket amúgy rég eldobott magától) is az eredet mondáinkból vett nevekkel nevezte el, másról sem tud BESZÉLNI, mint a magyarság eredete, közben meg a legalapvetőbb erkölcsi értékek semmibe vételével járatja le magát folyamatosan. Bevallom, annak ellenére, hogy alapvetően büszke vagyok származásomra, mellette egy pillanatra még én is elszégyelltem magam, hogy egyazon néphez tartozunk... Annyira hitelesen előadta, hogy ő aztán nagyon ősmagyar, és közben annyira megvetendően viselkedett, hogy hirtelenjében teljesen megszeppentem. Eltartott pár percig, mire meggyőztem magam, hogy ő tulajdonképpen csak azért csinálja ezt az egészet, mert kiadott valami CD -t, amihez kénytelen így előadnia magát, miközben 2-3 éve még azt sem tudta, hogyan kerültünk a Kárpát medencébe... :D Őt sem tudtam soha meggyőzni, hogy nem attól lesz Magyar, hogy kitűzőket hord, hanem mondjuk megpróbálhatna valamit magáévá tenni ősi értékeinkből. Egy oly sok történelmi vihart túlélt nép sarjaként akár megpróbálhatna saját lábon megállni, nem szülőkkel / barátnőkkel eltartatni magát 30 felett. Vagy akár ha már büszke őseink hősiességére, akkor ne orvul rontson rá egy sérült vállú harcművészre a kocsmában, mert esetleg az illető annyira nem fogja tolerálni, hogy egy félmozdulattal nevetségessé teszi az éppen kiszemelt hölgy előtt. Meg mondjuk nem illik megrongálni más autóját, miután az illető hazavitt vele... Annyival vagyok talán csak szerencsésebb, hogy én igazán sosem akartam barátkozni ezzel a taggal, csak rövidebb ideig kénytelen voltam őt elviselni. De lényeg, hogy vannak mindenhol ilyen gyógyegerek. Nem érdemes őket nagyon komolyan venni, idővel vagy rájönnek a saját hülyeségeikre, vagy nem. Ha rájönnek, még lehet belőlük valaki, ha nem, hát nem. Ez ennyire egyszerű! :D
VálaszTörlés