Magamnak

Összekuporodva, fotelben ülve, dugó a fülben.
Romok a szív helyén, cigaretta az ujjak között, én meg már tűkön ülök.
Billentyűzet az ölben, egér a kéz alatt, ennyi történt egy hét alatt.
Bámulva a monitort, ahol egy bácsi egy nénit tolt és mégis milyen monoton.
Így várom a huszadikat, torta nincs és cigi sem, hisz perpill kedvem sem.
Tavaly ilyenkor egy lépcsőházban, cigivel és kávéval hadonászva,
kergettük a napvilágot. Hogy senki meg ne lásson minket; magunkra húztuk
árnyékköpenyünket.
Tavaly előtt kint a téren, a népek nagy kertjében kaptam unikornist szivárvánnyal,
egy szivecskét fogaskerekes nagy szárnyakkal.
De most.. most csak ülök és bámulok. Írnék még , de nem tudok.
Csak valaki... rángosson már meg. Hogy ez így nem megy.
És a korral érni kell... ha mást nem félni kell.
De nem attól,hogy nincs hova tovább.
Hanem pont,hogy a pallos átvág.
Mert nem vagy elég gyors.
Mert nem vagy elég hálás.
És tudod,hogy, amikor majd a gyertyát fújod sem fogod azt kívánni, mert köt a vér
és mondhat bárki bármit... neked most boldognak kell lenned.
Pofázz még, ha van merszed.
Nesztek nektek estére egy kilo kaotika.
Kérdezték ma,hogy mi a titka...
de nem mondta el, mert meglehet,hogy
az őrületben elveszett.
De itt ül már és 20 éves. Második X-hez képest full tré ez.
De lép még kettőt, zuhan vagy szárnyal.
Bevágja maga mögött az ajtót egy ócska zárral.
Integet majd távolról, hol a madár már csak szépet dalol.
Hol patak zúg és tisztára mossa a kavicsot.
Majd ott,hol egykor vér ontatott...
de tiszta lesz , de tán már 25.
Egy születésnap mindig nagyot üt.
Csak legyen elég karöltött estére
és minden búbaja elvesz a feledésbe.
Ezzel kívánok boldog születésnapot magamnak
és addig fogom évekig mondani, míg bele nem fogok dögleni :).