Egy dal kéretik...



Megint véres a hajnal,

Egyszer véres lesz minden hajnal!

Megint feltör az Ámok,

Vérgőzös gyilkos mámor!

Újra nyergeli lovát a barbár,

Zászlaján éhes bálvány.

Megalázott asszony testek,

Férjek már rég elestek.


Hiába építesz kőkatedrálist

Hiába száll a szó mindenkihez.


Állok ismét a vártán,

Várok az utolsó bástyán.

Talán eljön a hajnal,

Talán a végső hajnal.

Újra nyergeli lovát a barbár,

Zászlaján éhes bálvány.

Megalázott asszony testek,

Férjeik már rég elestek.


Hiába építesz kőkatedrálist,

Hiába száll a szó mindenkihez,

Mégiscsak visszatér az ősi átok,

Serege feltámad, tízezer szív.


Újra nyergeli lovát a barbár,

Zászlaján éhes bálvány,

Megalázott asszony testek,

Férjeik már rég elestek.


Hiába építesz kőkatedrálist,

Hiába száll a szó mindenkihez,

Mégiscsak visszatér az ősi átok,

Serege feltámad, tízezer szív.

Megjegyzések