Kétféle sátorozó van. A kultúrnomád és a rutinnomád. A kultúrnomád szombat reggel beül a kocsijába, kigurul a tó mellé, ott előveszi a kempingszéket, a kempingasztalát, a horgászfelszerelését, és az otthon előre elkészített ebédjét. Felállítja a sátrát, ami a kocsija lehajtott hátsó ülése. Reggel felkel, megmosakszik, megborotválkozik, felállítja az aranyozott gázpalackjára a kávéfőzőjét, és az eső első fuvallatára összecsomagol és hazamegy.
A rutinnomád összecsomagol egy hátizsákot, és elindul egy kenyérrel, tucat babkonzervvel, sátorral, pokróccal vagy hálózsákkal, egy tucat cipőfűzővel, egy fazékkal vagy kondérral és egy késsel. Kimegy, felveri a sátrat, elkészíti a tábortüzet, pár ágból farag nyársat, készít kondértartót, egy bozótban vág magának illemhelyet, pár kenyérdarabból, és üres flakonból csinál halcsapdát, egy farmerből és pár fűzőből készít hűtőt, a babkonzervet megsűti, megfőzi, vagy megeszi nyersen, távol áll tőle minden civilizált holni használata.
A rutinnomád elmenekül a világból. Ki oda, ahol semmi és senki nem zavarja, magával viszi akit akar, és örül annak, hogy él. Nincs szüksége internetre, telefonra, empéháromra. Csak ő, a párja, a barátai, és a természet. Nem zavarja semmi, az állatok, a szél, a nap, az eső, a szomszéd sátorból szűrődő hangok. Örül. Örül, mert azokkal van, akiket szeret, és kizár mindent, amit nem. Ha letelik az ideje, összecsomagol, hazamegy, éli tovább a napjait, de a lélekben vissza-visszajár...
- Lestat naplója -
A rutinnomád összecsomagol egy hátizsákot, és elindul egy kenyérrel, tucat babkonzervvel, sátorral, pokróccal vagy hálózsákkal, egy tucat cipőfűzővel, egy fazékkal vagy kondérral és egy késsel. Kimegy, felveri a sátrat, elkészíti a tábortüzet, pár ágból farag nyársat, készít kondértartót, egy bozótban vág magának illemhelyet, pár kenyérdarabból, és üres flakonból csinál halcsapdát, egy farmerből és pár fűzőből készít hűtőt, a babkonzervet megsűti, megfőzi, vagy megeszi nyersen, távol áll tőle minden civilizált holni használata.
A rutinnomád elmenekül a világból. Ki oda, ahol semmi és senki nem zavarja, magával viszi akit akar, és örül annak, hogy él. Nincs szüksége internetre, telefonra, empéháromra. Csak ő, a párja, a barátai, és a természet. Nem zavarja semmi, az állatok, a szél, a nap, az eső, a szomszéd sátorból szűrődő hangok. Örül. Örül, mert azokkal van, akiket szeret, és kizár mindent, amit nem. Ha letelik az ideje, összecsomagol, hazamegy, éli tovább a napjait, de a lélekben vissza-visszajár...
- Lestat naplója -
Megjegyzések
Megjegyzés küldése