Elválni sosem könnyű. Nos ezt cáfolom, mert én mindig könnyedén tudtam elválni mindentől, tekintve, hogy soha semmit nem tartottam a magaménak. Most mégis szomorú vagyok. Szomorú, mert az utóbbi két évben rátaláltam arra, amit 13 éven keresztül kerestem, és most ott kell hagynom, hagy menjen, amerre akar.
Mint a legtöbb gyerek, én sem szerettem iskolába járni. Megvetés, közöny és utálat tárgya voltam, nincs túl sok jó emlékem az első 15 évemről. Amikor némi zsarolás hatására úgy döntöttem, hogy maradok még két évet, úgy éreztem, mintha a halálos ítéletemet írtam volna alá. Tudtam, hogy egyetlen percet sem tudok már elviselni abból a helyből, de maradtam. Most, hogy itt ülök, kezemben a bizonyítvánnyal, érzem csak át, hogy mennyire fog hiányozni az elmúlt két év. Irma, az összetartó, nem klikkesedő osztály, az ökörködések, a „negyvenötperces” cigiszünetek, és sok-sok olyan apróság, amit lehetetlen leírni, mert csak átélni lehetett. Átélni és megélni.
Tartozni valahova ritka kincs, és én akartam tartozni. Valahova, ahol úgy viselnek el, ahogy vagyok, úgy szeretnek, ahogy vagyok, és én is úgy szeretem őket, ahogy vannak. Hiányozni fognak. Hiányozni fognak azok, amiket átélhettünk volna, ha 7 évvel korábban találkozunk. Hiányozni fog Lilla állandó mosolya, Führer és Süti pókerarca, Molnár effektív szemöldökrángatása, Bartus és Dév megnyilvánulásai, és annyi minden még, amit estig tudnék írni...
Andrássy GY.M.K. Én ÍGY szerettelek.
- Lestat naplója -
Mint a legtöbb gyerek, én sem szerettem iskolába járni. Megvetés, közöny és utálat tárgya voltam, nincs túl sok jó emlékem az első 15 évemről. Amikor némi zsarolás hatására úgy döntöttem, hogy maradok még két évet, úgy éreztem, mintha a halálos ítéletemet írtam volna alá. Tudtam, hogy egyetlen percet sem tudok már elviselni abból a helyből, de maradtam. Most, hogy itt ülök, kezemben a bizonyítvánnyal, érzem csak át, hogy mennyire fog hiányozni az elmúlt két év. Irma, az összetartó, nem klikkesedő osztály, az ökörködések, a „negyvenötperces” cigiszünetek, és sok-sok olyan apróság, amit lehetetlen leírni, mert csak átélni lehetett. Átélni és megélni.
Tartozni valahova ritka kincs, és én akartam tartozni. Valahova, ahol úgy viselnek el, ahogy vagyok, úgy szeretnek, ahogy vagyok, és én is úgy szeretem őket, ahogy vannak. Hiányozni fognak. Hiányozni fognak azok, amiket átélhettünk volna, ha 7 évvel korábban találkozunk. Hiányozni fog Lilla állandó mosolya, Führer és Süti pókerarca, Molnár effektív szemöldökrángatása, Bartus és Dév megnyilvánulásai, és annyi minden még, amit estig tudnék írni...
Andrássy GY.M.K. Én ÍGY szerettelek.
- Lestat naplója -
Megjegyzések
Megjegyzés küldése