Grenma: Senki más

Csak az óra ketyeg, magam vagyok, nincs itt senki más,
Egy helyben ülök, nézem a falat, igazán remek kilátás...
Mintha szólna valaki, egy hangot hallok, egy apró kis nesz rögtön megzavar,
Most megáll az agyam egy percre, semmi se történt, nincs ami felkavar...


Elég volt, ne kezdjük előről,
Ez az én életem, SZÁLLJ KI A FEJEMBŐL
Csak a hangod hallom, NEM BÍROM TOVÁBB
Miért most, miért én, MÉRT NEM HAGYSZ
BÉKÉN ENGEM EGY PERCRE LEGALÁBB?

Néha még önmagamat is nehéz elviselnem,
Hadd kapjak pár percet anélkül, hogy téged is el kelljen!
Szép volt az az üres fal, ki kérte, hogy az ördögöt ráfesd?
Az élet nem ilyen egyszerű, a lényeget mélyebben keresd...