Kaposvár

Nagyon sok olyan emberrel találkoztam, akinek, ha azt mondtam, Kaposváron lakom, megkérdezte, hogy az mégis hol van. Én pedig csak csodálkoztam, hogy nem tudja. Ez a poszt elsősorban azoknak szól, akiknek fogalmuk sincs erről a városról, és azoknak is, akiket egyszerűen csak érdekel. Na, essünk neki. Magyarország a dél-dunántúli régiójában helyezkedik el, Somogy megye megyeszékhelye. 1558-ban mezőváros jogot kapott, 1873-ban rendezett tanácsú várossá nyilvánították, 1990 óta megyei jogú város, 1993-tól püspöki székhely. 2008-ban Az Év Települése. Egyetemi város. A város csodálatos környezetben helyezkedik el: a Zselic lankái között. Déli részén a Zselici Tájvédelmi Körzet, északi részén pedig a Deseda-tó és arborétum található. Rómához hasonlóan hét dombra épült. Igazi történelmi város, nem csak épületei, de régre nyúló történelme miatt is. A területet már a Kr. e. 5. évezredben lakott volt, és Kr. u. 400 körül kelta népek telepedtek le ezen a vidéken. Mivel mocsaras területen volt, elkerülték a főbb útvonalak, így nem volt jelentős sem a rómaiak, sem az avarok jelenléte. Az I. István király által 1009-ben kiadott pécsi püspökségi alapító levélben már szerepel a Kapos (latinul: Copus) név. 1061-ben Ottó, somogyi ispán(akkor még) Zselicszentjakabon megalapította a bencés monostort, s az egyházi központot gyakran keresték fel királyok, s látogatásaik sietették a fejlődést. A 14. században építették fel Kaposvár várát a Kapos folyó mentén. A négyzetes alaprajzú építményt a 15. században építették át földvárból kővárrá, négy bástyája a 16. században épült. A törökök azonban 1555-ben ötnapi ostrom után elfoglalták. A város 131 év után, 1686-ban szabadult fel a török uralom alól. A vár állapota a háborúskodások következtében erősen megromlott, 1702-ben I. Lipót magyar király parancsára lerombolták, 1931-ben megmaradt romjait is elbontották. Ma már csak a két bástya maradványa, a délkeleti körbástya és a délnyugati négyszögletes saroktorony látható. A várost a 18. században újjáépítették a vártól északra fekvő, magasabb területen. 1690-től az Esterházy család birtokaihoz tartozott. 1749-ben Somogy megye székhelyét is itt rendezték be. Az ideköltözők jó része iparosokból és kereskedőkből állt, akik elindították Kaposvárt a polgári fejlődés útján. A lakosság folyamatosan nőtt, felépültek a fontosabb közintézmények. A kiegyezés után megindult a város életének intenzív fejlődése is. A következő években sorra épültek fel az ország más részeivel való kapcsolattartást elősegítő vasútvonalak, s Kaposvár jelentős ipari várossá fejlődött: cukorgyártás, gépgyártás, vágóhíd. Az épületek még ma is megtalálhatók, bár jobbára már csak műemlékek. Ha jól tudom, Kaposvárott található az ország egyetlen még ma is működő cukorgyára. A 20. század elején Kaposvár egyike volt azon kevés magyarországi városnak, amely már rendelkezett vízvezetékkel. Aszfalt és makadám burkolatú utcáiban villannyal világítottak. 1911-ben nyílt meg a híres Csiky Gergely Színház, amelynek társulata az 1970-es évek elejétől a magyar színházi élet meghatározó társulata lett. A város területe folyamatosan nőtt, 1950-ben hozzácsatolták Kaposszentjakabot, 1973-ban Kaposfüredet, Toponárt és Töröcskét. 2000. január 1-jén a korábban is itt működő agrártudományi egyetem és tanítóképző főiskola összevonásával megalapították a Kaposvári Egyetemet. 2003-ban dísztérré alakították át a Kossuth teret, ami ma a város egyik fő látványossága, s a város ma is látványosan fejlődik. De a városnak nem csak a történelme, hanem pezsgő kulturális élete is igencsak látványos és érdekes. Az év majd minden szakaszában van valamilyen rendezvény, a legismertebbek a Kaposvári Tavaszi Fesztivál, Festők Városa Hangulatfesztivál, Kaposvári Farsang - Dorottya Napok, Szentjakabi Nyári Esték, Nemzetközi Lovasíjász Verseny a Kassai-völgyben, Káposztás Ételek Gasztronómiai Fesztiválja, Kaposvári Mézfesztivál, Országos Nóta- és Népdaléneklési Verseny,  Youth Football Festival, de állandó programokkal szolgálnak a Csiky Gergely Színház, a Kaposvári Roxínház és a Somogy Táncegyüttes műsorai. Emellett az idetévedők rengeteg csodás épületet, szobrot, szökőkutat és emlékművet láthatnak. Hosszú lenne mindezt felsorolni, ezért csak néhányat említenék most. Az Anker-ház, Csiky Gergely Színház, az Aranyoroszlán patika (1774), a Somogy Megyei Bíróság (Igazságügyi Palota) épülete, Kaposvár 1 postája (Postapalota), a Városháza, vagy éppen a Kaposvári Uszoda- és Gyógyfürdő „Virágfürdő” fantázianéven, mely 1969 óta működik. Ezek mellett pedig rengeteg múzeum és kiállítás is található a városban. A Rippl-Rónai Múzeum, a Vaszary Képtár, a Vaszary Emlékház, Szentjakabi Bencés Apátság Romkert, Rippl-Rónai emlékmúzeum, Somogy Megyei Sportmúzeum, Kaposfüredi Galéria és Szoborpark. Aztán ott van a Mária-oszlop a Kossuth téren, a Zsolnay-kút a Fő utcán, a Herkules szobor – a 44-es gyalogezred emlékműve a pályaudvarnál, a Zsolnay-szökőkút, Nagy Imre, Németh István, Kossuth Lajos, Petőfi Sándor és Széchenyi István szobra. A városligeti Életfa, és az aradi vértanúk emlékműve szintén a Városligetben, a szigeten. S hogy teljes legyen a lista, megtalálható még a városban a Nagyboldogasszony székesegyház, a Jézus szíve plébánia (más néven Hősök temploma), a Kálvária templom, a Kaposhegyi barokk kápolna, a toponári Szentháromság templom, a Rómahegyi, a Lonkahegyi és a Kecelhegyi kápolna. De megtalálható még Ózaranypusztán a Harangláb és kőkereszt a 19. századból, vagy a volt zárdaépület, mely jelenleg gimnázium és püspöki hivatal, illetve a Pannon Lovasakadémia. S ezekkel még koránt sincs vége a listának, hisz Kaposvár nem csak épületeivel dicsekedhet, hanem jó néhány hírességgel is. Itt született többek között Kaposi Mór bőrgyógyász, egyetemi tanár, a Kaposi-szarkóma első leírója; Rippl-Rónai József festőművész, grafikus; Rippl-Rónai Ödön műgyűjtő; Vaszary János festőművész, grafikus; Nagy Imre miniszterelnök, az 1956-os forradalom mártírja; Czibor Zoltán az Aranycsapat és a Barcelona labdarúgója; Pogány Judit Kossuth-díjas színművésznő és Molnár Csilla Andrea szépségkirálynő. Emellett Kaposvárott élt vagy él többek között Dr. Frankl József orvos-író, bőrgyógyász professzor (1911-1992); Gönczi Ferenc (1861-1948) tanító, néprajzkutató, 1932-től a kaposvári múzeum vezetője; Latinka Sándor (1886-1919) kommunista politikus; Parti Nagy Lajos költő, drámaíró, szerkesztő; Swierkiewicz Róbert Munkácsy Mihály-díjas grafikus, festő, szobrász és Szentmártoni Béla (1931-1988) amatőrcsillagász, az ALBIREO Amatőrcsillagász Klub megalapítója, róla nevezték el a 3427 Szentmártoni kisbolygót.

Lássuk be, rengeteg adatot zsúfoltam most egy helyre, és bevallom, még tudnám folytatni a sort, de nem regényt akarok írni, csupán szeretnék emlékeztetni minden erre járót, hogy nem csak Szentendre, Pannonhalma és Ópusztaszer létezik. :)