Nem betegség. Allergia.

Manapság egyre gyakrabban halljuk, hogy „allergiás vagyok erre”, „allergiás vagyok arra”, de még a mai napig is, nagyon sokan nem tudják, hogy tulajdonképpen mi is az az allergia. Az allergia nem más, mint az immunrendszer egy túlzott reakciója olyan anyagokra, melyek normális körülmények között semmilyen választ nem váltanak ki a szervezet részéről. Persze ez így nem a legátfogóbb meghatározás, de legalább lehet némi elképzelésünk róla.
Egyre többen és többen lesznek allergiások, a neten már nagyon sok felé, rengeteg infót lehet olvasni róla. Nem egy helyen említik, hogy az allergia kiváltó okait nem csak a környezetben kell keresnünk, hanem saját magunkban is, hiszen az allergia okai nem csak az egyre nagyobb mértékben előforduló úgynevezett nem természetes anyagok, hanem a genetika, psziché és immunrendszer is fontos szerepet játszik benne. Régi megfigyelés például, hogy aki balkezes, az gyakran allergiás is. Érdekes megfigyelés az is, hogy a szorongó és depressziós emberek közt sokkal gyakoribb az allergia. Ugyanígy az allergiások közt nagyon sok él stresszben.
Az allergiának nagyon sokféle tünete van. Ahány ember, ugyebár. A legjellemzőbbek a gyakori légúti betegségek, a szem kötőhártyájának gyulladása (amely szemviszketéssel, szemduzzanattal, a szem pirosságával, könnyezéssel jár), rohamszerű légszomj, fulladásérzet, az ismétlődő vagy gyakran kiújuló bőrbetegségek (pl.: csalánkiütés, ekcéma), gyomor és bélrendszeri panaszok, emésztési problémák, gyógyszerérzékenység.
Ahány allergiás tünet van, legalább annyiféle allergiás megbetegedés is:
 - allergiás nátha (szénanátha)
 - allergiás asztma
 - allergiás kötőhártya-gyulladás
 - csalánkiütés
 - ekcéma
 - ételallergia
 - gyógyszerallergia.
Ha valaki allergiagyanúval orvoshoz megy, annak nem árt felkészülnie a kérdésekre. Nevezetesen, hogy milyen tünetei vannak, ezek körülményei, mióta vannak ilyen panaszok, visszatérő-e vagy tartós, és alaposan kikérdez az életkörülményekről is, illetve, hogy a család, rokon között előfordult-e allergia. Egyesek számára biztosan idegesítő vagy zavaró lehet, de ezeket a kérdéseket az orvosnak muszáj feltennie ahhoz, hogy nagyjából be tudja határolni, hogy mi lehet az okozó.
Ezek után jön a tényleges allergia vizsgálat. Erre leggyakrabban az úgynevezett Prick-tesztet, vagyis bőrpróbát használnak. Ennek során a vizsgálni kívánt allergén anyagot tartalmazó oldat cseppjét karcolják a bőr külső rétegébe, és a bőr reakcióját vizsgálják. Maga a vizsgálat semmiféle fájdalmat nem okoz, és hozzávetőlegesen 1 órát vesz igénybe.
Bizonyos estekben kiegészítő vizsgálatok is szóba jöhetnek, pl. vérvétel az allergén semlegesítésére a szervezetben termelődő különleges ellenanyagok kimutatására. Bizonyos esetekben fül-orr-gégészeti vizsgálat is szükséges az orrlégzés vizsgálatára, illetve egyéb betegség (pl. orrsövényferdülés, orrpolip, mandulagyulladás, stb.) feltárására. Asztmás tünetek esetében légzésfunkciós vizsgálat is történik: fájdalmatlan vizsgálat, mely során speciális eszközökkel vizsgálják a hörgők, tüdő állapotát, működését.
Mindezek tudatában, alapos átrágás után a legnagyobb lelki nyugalommal jelentem ki: az allergia nem betegség. Én a betegség „kategóriába” az influenzát, a tüdőgyulladást, a rheumatoid arthritist, a toxoplazmózist és társaikat sorolnám. Egyik-másikat tapasztaltam is. Ezekből megfelelő kezeléssel fel lehet gyógyulni.
Szintúgy tapasztalatból mondom, hogy az allergiával együtt lehet élni. Allergiás vagyok a dióra. Nem szedek gyógyszert, se semmiféle allergia elleni szert. Nemes egyszerűséggel nem eszem diót. Ez persze így nem igaz, mert imádom a diót, de tudom, mi az a mennyiség, amit még gond nélkül megehetek.