Az állatvilágban kétféle élőlény van. Hím és nőstény. A nőstény gondozza a kicsiket, kiszolgálja a hímet, az pedig védelmet biztosít a számára. Ez a természet rendje...
Vajon mi történne, ha egy nőstény oroszlán egyszer csak azt mondaná, hogy ő mostantól egy büszke nő, és nem hajlandó vadászni, gondozni a kicsiket? Valószínűleg átharapnák a torkát. Miért? Mert a fölösleges egyénekre nincs szüksége a közösségnek. Aki nem végzi a dolgát, az menjen amerre akar, de ne károsítsa a köz javait.
A 19. században Franciaországban valának a nagy feminista nézetek első ismert alakjai, George Sand, Louise Michel. Gyakorlatilag tőlük származtathatjuk a modern feminista és egyenjogúsági nézetek nagy részét.
Mit is nevezünk egyenjogúságnak? Amikor nincs nemi megkülönböztetés a hím és a nőstény között. Vagyis, a nőket ugyanazok a jogok illetik meg mint a férfiakat, vagyis vállalhatnak felsőfokú munkát, felsőoktatási tanulmányokat folytathatnak és szavazhatnak. Az egyenjogúság, mint ahogy a neve is mutatja, kizárja a nemi diszkriminációt. Mindez szép és jó, emberek vagyunk.
Mindehhez hogyan jön a feminizmus? A feminizmus a nők felsőbbrendűségét hirdeti, ergó lealacsonyítja a férfit. Ha valaki komolyabban vitázik egy feministával az első érve az, hogy egyenjogúság van. Hogyan fér össze a diszkriminációmentes elv a feminizmussal? Hmmm...
Világéletemben utáltam a népi-nemi-vallási ünnepeket. A nagy részük úgyis arról szól, hogy vegyünk ajándékot mert azt kell és pont. Érdekesség, hogy a feministák az ilyen jellegű ünnepek ellen semmit sem szólnak. Mi van, nőnek lenni felemelő és követendő példa, de a nőnapi, anyák napi, satöbbi napi ajándékok azért mégis jól jönnek? Ilyenkor hol van a fene nagy egyenjogúság? Nekünk, nincs apák napja, férfinap, sorolhatnám. Ha már egyenjogúság van, akkor a nők miért tartanak igényt ilyen lealacsonyító és diszkrimináló ünnepekre?
- Lestat naplója -
Vajon mi történne, ha egy nőstény oroszlán egyszer csak azt mondaná, hogy ő mostantól egy büszke nő, és nem hajlandó vadászni, gondozni a kicsiket? Valószínűleg átharapnák a torkát. Miért? Mert a fölösleges egyénekre nincs szüksége a közösségnek. Aki nem végzi a dolgát, az menjen amerre akar, de ne károsítsa a köz javait.
A 19. században Franciaországban valának a nagy feminista nézetek első ismert alakjai, George Sand, Louise Michel. Gyakorlatilag tőlük származtathatjuk a modern feminista és egyenjogúsági nézetek nagy részét.
Mit is nevezünk egyenjogúságnak? Amikor nincs nemi megkülönböztetés a hím és a nőstény között. Vagyis, a nőket ugyanazok a jogok illetik meg mint a férfiakat, vagyis vállalhatnak felsőfokú munkát, felsőoktatási tanulmányokat folytathatnak és szavazhatnak. Az egyenjogúság, mint ahogy a neve is mutatja, kizárja a nemi diszkriminációt. Mindez szép és jó, emberek vagyunk.
Mindehhez hogyan jön a feminizmus? A feminizmus a nők felsőbbrendűségét hirdeti, ergó lealacsonyítja a férfit. Ha valaki komolyabban vitázik egy feministával az első érve az, hogy egyenjogúság van. Hogyan fér össze a diszkriminációmentes elv a feminizmussal? Hmmm...
Világéletemben utáltam a népi-nemi-vallási ünnepeket. A nagy részük úgyis arról szól, hogy vegyünk ajándékot mert azt kell és pont. Érdekesség, hogy a feministák az ilyen jellegű ünnepek ellen semmit sem szólnak. Mi van, nőnek lenni felemelő és követendő példa, de a nőnapi, anyák napi, satöbbi napi ajándékok azért mégis jól jönnek? Ilyenkor hol van a fene nagy egyenjogúság? Nekünk, nincs apák napja, férfinap, sorolhatnám. Ha már egyenjogúság van, akkor a nők miért tartanak igényt ilyen lealacsonyító és diszkrimináló ünnepekre?
- Lestat naplója -
Lehet, hogy nem becsül meg senki senkit, és a nők az érzékenyebbek?
VálaszTörlésAz apák napja egy világi ünnepnap, Magyarországon június harmadik vasárnapján ünneplik. (Vannak, akik – viccesen – május 19-ét, Ivó napját tartják apák napjának.)
VálaszTörlésegyenjoguság van:-)
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
VálaszTörlésValóban, de ne feledjük, hogy sose volt belőle olyan népünnepély, mint az anyák napjából. Konkrétan mindenki tesz rá.
VálaszTörlés