Ugrás a fő tartalomra

Gondolatok

Keresés ebben a blogban

Fegyelmi jóindulatból

Bejegyezte: Kiscsillag – április 22, 2016

Link lekérése
Facebook
Twitter
Pinterest
E-mail
Más alkalmazások

Link lekérése
Facebook
Twitter
Pinterest
E-mail
Más alkalmazások

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Kedvencek

Néhány szó a kávéról

Van, aki szereti és van, aki nem, de mindenki ismeri. Viták folynak arról, egészséges-e vagy sem, mennyi az ajánlott mennyiség és így tovább. Bár nincs olyan régi hagyománya, mint a teafogyasztásnak, ám a legismertebb legenda szerint már Kr. e. 300-ban felfedezték élénkítő hatását. A történet szerint egy etióp pásztor vette észre, hogy a kecskéi egy piros bogyót esznek, melytől sokkal felélénkültek. Elmondta ezt a közelben élő szerzeteseknek, akik tanulmányozni kezdték a növény és rájöttek, hogyha megpörkölik, akkor igen ízletes italt készíthetnek belőle. Léteznek még más legendák a felfedezésével kapcsolatban, ezeket azonban sosem fogjuk tudni sem megerősíteni, sem megcáfolni. Az viszont bizonyos, hogy a 15. században jemeni szerzetesek fogyasztották élénkítő hatása miatt, és innen került ki és vált ismertté minden társadalmi réteg számára. A kávé őshazája Etiópia, s mindmáig itt termelik a legjobb minőségű és legdrágább kávéfajtát. Emellett jelentős kávétermelő ország Brazília, Vietn

Van egy üveg földem!

Rég láttalak, kicsilány. Felnőttél. Megváltoztál. Mégis... Még mindig gyönyörűnek látlak... Gyengének. Kiszolgáltatottnak. Kívánatosnak... Igen, kívánlak. Kívánlak, mióta csak ismerlek. Akkor, az első éjszakánkon is tetszettél. Ahogy esetlen kisgyerekként próbáltál közeledni. Ahogy húztam előtted a madzagot, és odacsaptam, mikor túl közel jöttél. Játszottam. Játszottunk. Hagytam, hogy megismerj, hogy lásd, ki és mi vagyok. Akartál? Igen, tudom. Gyerek voltál, és kíváncsi. Túl mélyre néztél. "Ha sokáig nézel a mélybe, a mélység visszanéz beléd." Meddig húzott a mély, mondd? Rabul ejtettelek? Öreg hiba, kicsilány, öreg hiba. Esélyed sem volt, csak játszottunk. Én legalábis, csak szórakoztam, na és te? Meddig álmodtad, hogy egyszer beleugrasz a szakadékba? Megváltoztál. Megváltoztam. Tele vagyok dühvel és fájdalommal, amit rajtad fogok kiélni. Te leszel az én kis édes bosszúm. Nem, nem tudja meg senki. Ide csallak, kihasznállak, és használni foglak. Használni, beleadva minden

François Villon: A szív és a test vitája

- Ki szólít? - Én vagyok. - Ki? - A szíved, melyet alig tart már egy vézna szál: vér és erő mind elhagy engemet, ha látom, mi vagy, félig meggebedt vert kutya, amely lapúl és zihál. - Mi tett így tönkre? - Kéjek vad vigalma. - Mi közöd hozzá? - Gyötrődöm miatta. - Hagyj békén! - Miért? - Tűnődni mindezen. - Mikor? - Majd, ha megértem komolyabbra. - Többet nem mondok. - S én nem sürgetem. - Mit remélsz? - Hogy derék ember leszek. - S harminc éved? - Csak csikó-korhatár - Gyerek vagy hát? - Nem. - Akkor őrület Szállt meg! - Engem? - Ugy van, a fejedet! Mit tudsz?

Idézetek

Sorok, szavak, gesztusok. Apró kis dolgok, amik formálják az embert, tanítják, elgondolkodtatják, arcul csapják. Most hoztam párat, ami engem formált ilyenné, és talán tanulságul állhat pár Állandó Olvasómnak. Ha megnézed ezt a képet, és látod benne azt, amit én látok, akkor gondolkodj el azon, hogy mit érezhetek, mikor a magára maradt ember öngyilkosságba való meneküléséről beszélek. (Lestat) A cinizmus az a látásszervi betegség, ami olyannak láttatja a dolgokat, amilyenek, és nem olyannak, amilyennek lennie kellene. (Lestat) Ha az ember megszeret valakit… egészen soha nem gyógyulhat ki belőle. (S. King - Christine) Én is sokszor döbbenek rá, hogy mennyire undorító ember tudok lenni, de ilyenkor nem állok ki a tömeg elé, és osztom meg velük is. (Antifaces) Közönyös a világ... az ember Önző, falékony húsdarab, Mikép a hernyó, telhetetlen, Mindég előre mász s - harap. (Arany J. - Kertben) A magánynál a halál is jobb.. (Anne Rice - Kárhozottak királynője) A férfiszívnek köves a talaja. A

Üzemeltető: Blogger